Állítom, hogy az emberi erőforrás a világ legmeghatározóbb potenciálja a természeti mellett. Valójában ez régen sem volt másképp, csak nem úgy tekintettünk rá, mint napainkban. A rendszerek és szervezeti folyamatok mögött elveszett az egyén és kevésbé tulajdonítottak neki akkora jelentőséget, mint manapság. Azt hisszük, porszemek vagyunk csupán a gépezetben, hatásunk elenyésző, minek erőlködjünk akkor? Azonban… Tovább »

A 7 rezilienciafaktorból következik a realista optimizmus (2.) kibontása. Itt egyszerre van jelen a realizmus és az optimizmus, azaz józanul látjuk, mi történik, mi van körülöttünk, tisztában vagyunk a helyzet súlyával, mégsem önsajnálatba burkolózunk, nem válunk reményvesztetté, de ugyanakkor hurráoptimistákká sem. Alapja egy belső hit, hogy most ez van, de nem fog örökké tartani. Bizalom… Tovább »